Szőreg, a rózsák hazája

Bármi meglepő, de Szőregről előbb esik szó a magyar történelemben, mint Magyarország harmadik legnagyobb városáról, Szegedről. A XII. századi nagy Gellért-legenda szerint Csanád vezér seregei Szőreg (Zewerg) bokraiban húzódtak meg Ajtony legyőzésére készülve (1029).

Az ásatások tanulsága szerint a Maros árterületéből kiemelkedő löszhát évezredek óta lakott, a legrégebbi régészeti leletek a korai újkőkorból, k.e. 4500 tájáról kerültek elő. Ettől kezdve minden korszak képviselve van Szőreg földjében, az első írásos emlékek 1239-ből valók.

A Tisza és a Maros találkozásán fekvő Szeged városrészeként Szőreg a mai napi megőrizte kedvesen falusias jellegét.

Szőreg környékét a rózsatőtermesztés évszázados, apáról fiúra öröklődő hagyománya, tapasztalata és egyedülálló szakértelme Magyarország egyetlen rózsatőtermesztő tájkörzetévé tette. Az évente itt termesztett mintegy 4,5-5 millió rózsatő döntő többsége exportálásra kerül.

A Közép-Európában egyedülálló minőségű szőregi rózsatő 2012-ben uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést kapott, így az Európai Unió által is elismert, legkiválóbb minőségű termékek közé tartozik. 2013-ban a szőregi rózsatő nemzeti értékként bekerült a Nemzeti Értéktárba, várhatóan hamarosan a Hungarikumok Gyűjteményének is megbecsült tagja lesz.

Kapcsolódó anyagok

Rózsaajánló

Pillanat-kép

2014-06-21-nyilt-nap-agrirose-0191